2010. október 18., hétfő

Első imakéréseim


Nagyon köszönöm, hogy hordoztok imádságban!!! Nem is hiszitek, hogy milyen nagy szerepetek van az életemben. Két konkrét imakérést hoznék Elétek, ami komolyan meghatározza a 9 hónapomat.



1. Vezetés


Jo'burg egy óriási város, a tömegközlekedés nagyon gyenge lábakon áll, ezért nagyon fontos, hogy minél hamarabb olyan gyakorlott legyek az autóvezetésben, hogy elindulhassak egyedül és ne ragadjak a lakásban (nagy távolságok vannak, a gyaloglás még csak nem is lehetőség) vagy kelljen mást azzal terhelnem, hogy elvigyen.

Magyarországon nem volt tapasztalatom a vezetésben (csak kocsiösszetörési...), viszont ami ebben nagyon jó, hogy nem olyan nagy kihívás átszokni a másik oldalon való vezetésre. Az a célom, hogy ne menjen úgy le nap, hogy nem gyakorlok és reménység szerint hamarosan már egyedül indulhatok neki a városnak.

2. Gyülekezet

Nem volt semmilyen elképzelésem, hogy milyen gyülekezetbe szeretnék majd járni, ha már itt leszek, de Isten nem késett sokáig, hogy a szívemre helyezzen egyet.

Az első hétvégémet máris egy missziós konferencián töltöttem, szobatársam, Miriam gyülekezetében. Ez egy gazdag gyülekezet, ami a dél-afrikai szokásoktól eltérően nagyon sok misszionáriust támogat (hamarosan a saját misszionárius házaspárját is kiküldheti). Az alkalmakon az ő beszámolóik is elhangzottak. Ekkor hallottam és láttam egy jo'burgi gyülekezet beszámolóját: mivel néznek szembe, milyen áldások és nehézségek kísérik őket. Ez a lelkipásztor mondta - mellesleg, talán maga sem hitte, hogy valakit ezzel megszólít -, hogy segítségre lenne szükségük. Nem (csak) anyagilag, hanem emberszámban (a legégetőbb most: a gyerekeket olvasni tanítani) . Megemlítette egy külső szolgálatukat is, ami egy olyan területen van, ahol sem folyó víz nincs, sem elektromosság, sőt 5 házhoz tartozik egy WC.

(Ez is csak még jobban mutatja számomra is, hogy óriási végletek vannak Jo'burgban. A mi környékünk középosztálybeli és teljesen normális, hogy medence van az udvaron, elektromos vezetékek szolgálják a biztonságot, feketék járnak hetente, hogy a kertet, házat rendben tartsák.)

Kicsit hosszúra sikerül a beszámoló, de lássátok meg, hogy Isten engem kis szöszt, hogy vezet. Meg lenne a kísértés, hogy csak elcseverésszek Nektek itt mindenféléről, de Isten annyira szorongat, amivel el is indítottatok: JÉZUS KELL NEKIK. Soha nem tapasztaltam még ilyen erős hívást (amiért egyébként imádkoztam is sokat, mert hiányoltam magamból).

Szóval nem tudom, hogy Isten megengedi-e, hogy abba a gyülekezetbe járjak és ott szolgáljak, de eddig minden imádságomat megeerősítő igeversek kísértek:

- Biztonsági kérdések: "Az Úr a te őriződ, az Úr a te oltalmad." Zsolt. 121:3 + "Az ember életének váltsága lehet az ő gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést." Péld.13:8

- Ez a gyülekezet teljesen feketékből áll. Isten eszembe juttatta a képet: ahogy ők idejárnak a mi (többnyire fehér) környékünkre, hogy dolgozzanak, úgy menjek én hozzájuk szolgálni, legyek a fehér szolgájuk.

- "Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért. Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra, aki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült. Gondoljátok meg azért, hogy ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek lelkeitekben elalélván." Zsid 12:1-3

- "Bizony, bizony mondom néktek: Aki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek." Jn 14:12

- Aztán tegnap kaptam egy e-mailt egy kedves barátomtól, egy prédikációt írt le, mennyire megérintette: "A nagyon jól ismert történetről volt szó, amit annyiszor hallottunk már, hogy Péter vízen járva ment Jézushoz, de teljesen más szemszögből megközelítve. A lényeg, hogy 2 fajta tanítvány van, aki a csónakban marad és aki ki mer lépni a csónakból. A tanítás végigvette, hogy mi a különbség a két fajta tanítvány között." Engem is egyből megütött (újra): ne féljek, lépjek hitben és járjak Jézus nyomdokaiban!!!

Kérlek, hogy imádkozz ezekért!!! Köszönöm!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése