Utazásom és az első napok

2010. október 11.

04:30 - ébresztő, utolsó pakolási simítások
08:40 - felszáll a gépem Budapesten
Nagyon jó beszélgetés egy amerikai hölggyel, aki bár megértette a különbséget a „jót cselekszek, hogy a mennybe jussak” és a „jót cselekszek, mert tudom, hogy a mennybe kerülök” között, most még nem hozott döntést.

Ekkor találtam Afrika kezét (Nelson Mandela) egy újságban.

11:00 - London Heathrow (9 óra átszállási idő)
A 112. Zsoltár társaságában töltöttem többnyire. Szemelvény belőle:

· „... Nem is fog meginogni sohasem, örökre emlékezetes lesz az igaz.” – Na, ezzel már kicsit elvoltam. Persze van előzménye („A jó ember könyörületes, és kölcsönt ad, ügyeit törvényesen intézi.”), de „régi” hívőkre emlékeztem (akikről könyv is íródott) és hogy mi a közös bennük. Minden szinten nagyon igyekeztek megélni, hogy hitben járjanak (=hithősök). Másképp nem is érdemes csinálni, mint teljes szívvel odaszánva magam Istenemnek. Kérlek Atyám, a tutyi-mutyiságtól ments meg!!! Ámen

19:05 - Felszáll a gépem Londonban (11 óra repülés)

Nem ült mellettem senki - a lábaim segítségére. Biztos a kevés alvás miatt, de potyogtak a könnyeim, ahogy megláttam a welcome-ot (üdvözlés):

2010. október 12-től

Lassan egy hete vagyok itt. Még a vezetési rutin megszerzéséig elég helyhez kötötten, de már most is van lehetőségem, hogy a jövőhét szombati Olympian Game Day-re (játéknap bibliaklubosoknak) segítsek, amit csak kell (főleg papírmunka). Szobatársaim nagyon segítőkészek és kedvesek. Desire máris nagyon a szívemhez nőtt (még egyforma notebookunk is van :).

Végezetül még egy pár kép:
Az első munkatársi megbeszélésem

Ez a látvány fogadott, amikor megérkeztünk Jo'burgba a repülőgéppel :)

Még zsiráffal nem találkoztam, de az első állatélményem megvolt. Ő a hadida és hangosan rikácsolja a saját nevét éjjel-nappal. :)